Velencei kiruccanás

A múlt hónapban Miss Lorennel Velencébe látogattunk. Bár egyikünknek sem ez volt az első útja a vizek városában, mégis – mint minden alkalommal – megint egy új arcát ismerhettük meg, és fedezhettünk fel. Összeszedtünk egy kis útravalót, és leírtuk a főbb látnivalókat, hogy azoknak, akik még nem voltak megkönnyítsük a dolgát, és kellemes emlékeket idézzünk elő azokból, akik már ismerik Velencét.

Velence méltán érdemelte ki a Lagúnák Királynője elnevezést. A múlt misztikus lenyomata a rengeteg turista ellenére is máig érezhető. Minden sarkon, sikátorban, templomban csodákra bukkanhatunk. Nem árt, ha van nálunk egy térkép, de a legjobb, ha hagyjuk magunkat elveszni kicsit a forgatagba. Így nem csak a fő turista csapásokat, hanem a rejtett zugokat, apró kávézókat, helyi éttermeket, butikokat, építészeti remekeket is megcsodálhatjuk. Mivel rengeteg látnivaló található Velencében, ezért a teljesség igénye nélkül csak párat emelünk ki, amit mindenképp érdemes megnézni.

Rialto híd – Ponte di Rialto A Rialto híd Velence legismertebb és leghíresebb átkelőhelye a Canal Grande-n. Az Antonio da Ponta tervezte hidat 1588 és 1591 között építették isztriai márványból. A középkorban a kereskedelem központjának számított, ugyanis innen ellenőrizték a keleti és nyugati világ közötti áruforgalmat. Innen jutott el a sok értékes fűszer és selyem Európába. A Rialton voltak a nagy európai bankok és nemzetközi kereskedelmi cégek kirendeltségei is. Ma már turista csalogató üzletek, ékszerboltok, parfümériák találhatók rajta.

A Rialto mellett található piac, a Mercato di Rialto, amit szintén érdemes megnézni (vasárnap és hétfő kivételével reggel 7-11ig tart nyitva). Szemet gyönyörködtető a gyümölcsök és zöldségek alatt roskadozó standok látványa. A halpiacon pedig a legfrissebb tengeri herkentyűket és halakat vehetjük meg. A környező utcákban egymást érik a pékségek, friss házi tésztát, sajtokat, különlegességeket kínáló üzletek.

Szent Márk Tér – Piazza San Marco Minden út a Szent Márk térre vezet, sárga kiírások irányítják a turistákat a sikátorok között. Gyakran Európa báltermének is nevezett tér számtalan látnivalónak ad otthont. Itt található a Szent Márk Székesegyház, a Dózse palota, a Campanile, az Óratorony, melynek érdekessége, hogy nem csak az időt mutatja, de a Hold fázisait és a Nap állását is a különböző állatövekben. Az árkádok alatt a kávézók, – mint a Caffé Florian – és éttermek mellett világhírű ékszerüzletek pazar választékát csodálhatjuk meg.

Szent Márk Székesegyház – Basilica San Marco A székesegyházat 828-ban alapították, a bizánci építészet hagyományait őrző épület tetején öt hagymakupola található. A kívül belül márvánnyal, mozaikokkal és faragásokkal díszített alkotás restaurálása már a XVI. században megkezdődött és tart, így minden kor jellegzetességéből magán visel valamit. Velence legfontosabb temploma nem csak imahelyként szolgált, hanem egyfajta közéleti központként is működött, itt fogadták a pápákat, uralkodókat, külföldi követeket és itt iktatták be a dózsékat is. A bazilika egy görög keresztet formáz meg és közel négyezer négyzetméternyi falfelületen kínál lenyűgöző műalkotásokat az arra látogatóknak. Itt is hosszú sorokat kell kiállni, mire bejut az ember, de megéri. Arra ügyeljünk, hogy rövid és kivágott ruhában, fedetlen vállakkal nem engednek be.

Campanile  A Szent Márk téren található a székesegyház harangtornya, mely 98,6 méteres magasságával meghatározó része a városképnek. Az eredeti torony 1902-ben teljesen össze omlott, és csodával határos módon nem okozott személyi sérülést. A ma látható téglatorony 1912 óta ékesíti Velence főterét, 8 euróért fel lehet menni a tetejére. Érdemes kiállni a sort, mert gyönyörű kilátás nyílik az egész városra, a tengerre és tiszta időben a hegyekre is.

Dózse Palota – Palazzo Ducale A Dózse Palota Velence legnépszerűbb látnivalói közé tartozik. A gótikus építészet egyik leggyönyörűbb példánya nem csak kívülről impozáns, hanem a belseje is kincseket rejt. Többek között itt található Tintoretto Paradicsoma, mely a világ legnagyobb méretű vásznainak egyikére készült. A tanácstermek, lakótermek és a belső udvar is tartogat bőven látnivalót, időszakos és állandó kiállításoknak is helyt ad a dózsék egykori lakóhelye. A befizetett túra keretében betekintést nyerhetünk egy letűnt kor életébe, átsétálhatunk a Sóhajok hídján, megnézhetjük Casanova celláját és a kínzókamrákat is. A belépő ára felnőtteknek 17 euro.

Sóhajok hídja – Ponte dei Sospiri A 16. század végén épült híd a törvényszék épületét köti össze a börtönnel, Lord Byrontól származik az elnevezés, érthető okokból sóhajtoztak itt az elítéltek, ahogy utolsó pillantást vetettek a tengerre. A  Victor Hugo által megjelenített rémtörténetek koránt sem tükrözik a valóságot, az akkori börtönviszonyokhoz képest a velencei az egyik leghumánusabb volt a régióban, az sem igaz, hogy egy csapóajtó volt a hídon ahol a rabokat egyből a csatornába dobták. A romantikus dolgok kedvelői szerint a legenda úgy tartja, ha a szerelmesek naplementekor megcsókolják egymást egy gondolában a Sóhajok hídja alatt, akkor örök szerelem és boldogság vár rájuk…

Piazzetta A Szent Márk tér folytatása a tenger felé nyitott tér, mely Velence díszbejárata is, ahol a tenger természetessége a művészettel és a pompával keveredik. A Piazzettán két oszlop magasodik, tetejükön a híres velencei szárnyas oroszlán, valamint Szent Theodor alakja található. Velence fénykorában csak a két oszlop között volt engedélyezett a szerencsejáték Velencében, de nyilvános kivégzéseknek is helyt adott a terület. A Piazzettától végig lehet sétálni a parton, ahol balkéz felé luxus szállodák és éttermek várják vendégeiket. Ha tovább sétálunk, csendesebb környékre érünk, erre található az Arzenál (Arsenale di Venezia), ami Velence saját hajóépítő- és fegyverkészítő együttese volt és a tengerészeti múzeum is (Museo Storico Navale di Venezia), ahol az Osztrák-Magyar Monarchiából származó tengerészeti ereklyéket is megnézhetünk. Még tovább haladva eljuthatunk a Velencei Biennálé helyszínére is.

Ha a Piazzettánál jobb kéz felé indulunk, eljutunk a helyi vízibusz állomásig, majd tovább haladva a bevásárló utcába ahol az összes világmárka képviselteti magát. Ha már kellőképp elfáradtunk a városnézésben és a vásárlásban, térjünk be a Calle Vallaresso 1323 szám alatt található ikonikus bárba és igyunk egy Bellini koktélt. A Guiseppe Cipriani alapította Harry’s Bar írók, színészek, magasrangú személyek kedvenc bárja volt, Hemingwaynek például saját asztalt tartottak fenn. A Bellini koktélt Ciprinai kedvenc olasz festőjéről Guiseppe Belliniről nevezte el, mivel a koktél színe hasonlított az egyik festményen használt színhez. A koktél jéghidegen felszolgált fehér barack püréből és prosecco-ból készül és mennyei.

Palazzo Cavalli-Franchetti A Canal Grande két oldalán több, mint száz palota sorakozik. Az 1565-ben épített Cavalli- Franchetti palota egyike a legszebbeknek. Az épületet a 19. században teljesen felújították velencei gótikus stílusban. Ma az Istituto Veneto di Scienza, Lettere ed Arti-nak ad otthont, időszakos kiállításai ingyen látogathatók délután három és fél 5 között. Érdemes ellátogatni és megcsodálni a muranói csillárokat, freskókat, díszített termeit, mert nem sok palota van nyitva a nyilvánosság számára.

A művészet kedvelői számára kihagyhatatlan a Galleria dell’Accademia, azaz az Akadémiai képtár, mely barokk homlokzatú palota Tiziano, Tintoretto, Bellini és más velencei mesterek remekműveinek ad otthont. A La Fenice Színház az egyik legnevesebb operaház Olaszországban, többször tűzvész pusztította, de ahogy a neve is sejteti, mint a Főnix madár a hamvaiból, mindig újjá építették. A jegyárak borsosak, de ha időben foglal az ember, meghatározó zenei élményben lehet része. A közelben lévő Scuola Grande di San Rocco-ban a reneszánsz festő, Tintoretto legszebb munkái csodálhatók meg. A San Giorgio Maggiore pedig Velence egyik szigete, ami legkönnyebben vaporettoval közelíthető meg, itt található a San Giorgio Maggiore templom és annak harangtornya, mely bár nem olyan magas, mint a Szent Márk téren található Campanile, de innen is szintén csodálatos kilátás tárul a városra.

Nagyjából az egész sziget bejárható gyalogszerrel, mégis érdemes a víz felől is megközelíteni a várost. Ezt megtehetjük a helyi vízibusz járattal, vízitaxival vagy egy romantikus gondolázás keretében is, a lényeg, hogy Velencét legalább egyszer, mindenképp látni kell.

Csókol,

M.L.

Advertisements

Neked mi a véleményed? Szólj hozzá!

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s